Kertészeti Holdnaptár

2011. március 1, kedd

Földünk égi kísérőjének szerepe az élet kialakulásában vitathatalan. Az árapály jelenség, a Föld keringésének befolyásolása és közvetett módon az évszakok változása mind olyan tudományosan alátámasztott tények, amelyek hátterében a Hold által kifejtett gravitáció húzódik meg. Vajon van-e az óceánok nagy tömegeit megmozgató erőnek hatása a növények fejlődésére?

Maria Thun német kutató szerint igen. A darmstadti tudós 1952-ben tudományos kísérlettel próbálta igazolni a korábban már mások által is sejtett jelenséget. Tíz éves kitartó munka után meglepő eredményre jutott. Megfigyelte, hogy egyes termények gazdagabb termést hoztak, amikor a vetés idején a Hold meghatározott jegyekben volt. Munkája más kutatókat, kertészeket is vizsgálatokra ösztönzött, melynek eredményeképpen megszületett a „biodinamikus” kertészeti holdnaptár.

A naptár összeállítása a Hold két fő tulajdonságán alapszik: a Hold fázisán és a Hold aktuális csillagjegyén. A növekvő Hold a növények fejlődésének, a fogyó Hold a betakarításnak kedvez. A csillagjegyek alapján a négy fő elem (tűz, víz, föld, levegő) szerint megkülönböztetünk gyümölcs-, levél-, gyökér- és virágnapokat, amelyek az annak megfelelő növény vetésének, ültetésének, gondozásának kedveznek. A Hold és a Nap látszólagos égi pályájának keresztezését az asztrológiában holdcsomópontnak nevezik, amely szintén jelentős szerepet játszik a biodinamikus kertészkedésben, hiszen a Hold holdcsomópontokon való áthaladásának idején nem tanácsos kerti munkát végezni.

2011-es kertészeti holdnaptár (pdf)